ÉV VÉGI VÁSÁR – MÁR A KERESZTÉNYSÉG MEGJELENÉSE ELŐTT HAGYOMÁNYNAK SZÁMÍTOTT AZ ÓKORI RÓMÁBAN.

Róma igazi világváros volt: a Földközi-tenger térségének minden tájáról, sőt távolabbi vidékekről is ellenállhatatlanul vonzotta magához az árukat és embereket. Mint a városban élők többsége, a rómaiak is a kereskedőkre voltak utalva az életvitelükhöz szükséges ételek, ruhák és egyéb áruk tekintetében. 

Az ókorból fennmaradt tárgyi és írásos emlékek egyaránt virágzó kiskereskedelemről számolnak be, az idelátogató számára a római utcakép legfeltűnőbb eleme a vásárlók és árusok hatalmas száma lehetett. A kereskedők elözönlötték a város forgalmasabb utcáit. A kis üzletek és műhelyek telezsúfolták a főútvonalakat, és átnyúltak a kisebb utcákra és oszlopsorokra is. A költő Martialis meg is jegyezte, hogy – amíg Domitianus császár nem korlátozta e tevékenységet – Róma egyetlen hatalmas boltra emlékeztetett.

 A számító kereskedők házhoz is jöttek értékes portékájukkal. Ovidius kellemetlennek találta ezt a szokásukat, mert szinte kizárólag akkor tudtak jönni, amikor a nőknek vásárolni támadt kedvük, és esdekelni kezdtek, hogy borítsák el őket ajándékokkal tetőtől talpig. 

Az Európa-szerte elterjedt karácsonyi vásárok valószínűleg német földön lettek először népszerűek, ám a decemberi vásár már az ókori Rómában is hagyománynak számított. A hónap végén ülték meg a Szaturnus tiszteletére rendezett Saturnáliát; az év ezen szakaszát Catullus is „napjaink legjavának” nevezte. 

A téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor kezdődött ez az ünnep, mely a hagyomány szerint a Szaturnusz uralkodása alatti boldog aranykor emlékezetét erősítette.

Eredete Görögországon át Mezopotámiába nyúlik vissza. A sötétség felerősítette az emberek félelmét a haláltól, és ezen úgy próbáltak meg felülkerekedni, hogy nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepeltek. Egyes munkák tiltva voltak, és megajándékozták a szolgákat. A házakat feldíszítették örökzöld borostyánnal. Ugyanis a lombhullató fák eddigre már elvesztették leveleiket, ezért örökzöld ágakat hordtak be a házaikba, így akarták biztosítani évelő növényeik védelmét tavaszig.

Tóga helyett ilyenkor kényelmesebb viseletet öltöttek magukra az emberek, ettek-ittak, amennyi beléjük fért, a barátok ajándékokat váltottak egymással, és még a rabszolgákat is lazább gyeplőre eresztették. 

Az ajándék legtöbbször egy sigilla, azaz kis cserépfigura volt. Erről nevezték el a vásárt sigillariának. Juvenalis egyik szatírájában megemlíti, hogy a szomszédasszonyaikkal lépést tartani akaró nők elvárták, hogy a vásárból származó kristályvázákkal és gyémántgyűrűkkel gazdagodjanak.

Ahogy napjainkban is, a decemberi vásárok hozzájárultak a város ünnepi hangulatához. A gyerekeknek olyenkor egy kis zsebpénzt is adtak, hogy kedvükre elkölthessék.

Körbejártuk a karácsonyi vásárok történetét. 

A karácsonyi vásárok ragyogó fényeikkel, édes illataikkal és örömteli atmoszférájukkal sokakban keltenek nosztalgiát egy idilli múlt, „kollektív ünnepi harmónia” iránt. A történészek szerint azonban ez a múlt részben a képzelet szüleménye, a hagyomány pedig sokkal újabb keletű, mint gondolnánk. Hozzátartoznak az ünnepi készülődés hangulatához. Jól tudják ezt a kereskedők, akik mindent megtesznek, hogy látogatóik jól érezzék magukat.

Az első adventi vásárok 

Az első karácsonyi vásárokra Bécsben került sor, több mint 7 évszázaddal ezelőtt, és a mai napig hatalmas vonzerővel bír mind a helyiek mind pedig a látogatók számára. Kezdettől fogva ezeket a piacokat az ott dolgozó árusok formálták. 1296-ban I. Albrecht császár megadta a lehetőséget a bécsi kereskedőknek és boltosoknak, hogy egy decemberi vásárt tartsanak a város lakosságának. A 16. században a Thomasmarkt -ami a mai Adventi vásár előfutára volt,mindig Karácsony és Szilveszer környékén zajlott le. Az átlagos termékek mellett, mint a textill és élelmiszeráruk, a Thomasmarktban eladásra kerültek még ízlezes mézeskalácsok, sütemények, melyek mind nagyon népszerűek voltak abban az időben.

KörülbelüL 200 évvel később a vásár neve megváltozott „Szent Miklós és a karácsonyi vásár“- ra amit más néven „Betlehem piac“-nak is hívtak, és újra átadták a nagy és kiskereskedőknek. Kezdetektől fogva ezek a piacok megőrizték a kiskereskedőket- miután ezek az emberek biztosították a folyamatos termékértékesítést a város polgárainak számára, még a legnehezebb időkben is.
A Karácsonyt először a bécsi arisztokrácia kezdte el megünnepelni,akik karácsonyfákat állítottak fel palotájukban az észak német hagyományokkal összehangban.

A karácsonyi ajándékozás szokása nem csak 1814 körül és a Bécsi Kongresszus idején tartott. Ez idő tájt a vásár átköltözött az első kerületi Am Hof-ba és a piaci ételek mellett különleges karácsonyi termékeket (angyalok,ezüstözött dió, szalagok, lametta,gyertyák stb.) is árultak. 1975-ben a piac letelepedett a jelenlegi helyére a Városháza térre. Az éves Bécsi Adventi Varázs ( ahogyan az esemény napjainkban ismert) mit sem veszített bájából ,sőt egyre több és több látogatót vonz évről évre. Ez a lenyűgöző téli csodaország tette ezt a kizárólag bécsi eseményt egy valóban nemzetközi programmá. Minden évben több mint 3 millió látogató érkerik a vásárra beleértve körülbelül 500 ezer külföldit is

A másik, szintén a legrégebbiek közé tartozó piac pedig a németországi Bautzenhez kapcsolódik, ahol 1384-ben a hentesek engedélyt kaptak, hogy karácsonyig árulhatnak húst. A folyamatosan működő, éves téli piacok közé tartozik a drezdai Striezelmarkt, amely 1434-ben indult, és a nürnbergi Christkindlesmarkt, amely 1628-ban kezdődött.

A karácsonyi hagyományok újrafogalmazása 

A karácsonyi vásárok is a tizenhatodik században kaptak nagy lendületet, amikor Luther Márton reformátor hatására az ajándékozás napja Mikulásról karácsonyra került. Luther ugyanis azt tanította, hogy Krisztus születésének napja megfelelőbb alkalom az ajándékokra, mint egy szent ünnepe. Az egyház pedig eredetileg támogatta az elképzelést, hogy a vásárokat a templomok mellett tartsák, hogy minél többen vegyenek részt az istentiszteleten is, hamarosan azonban azt vette észre, hogy a piacokkal kell versenyeznie a hívekért.

Kommercializálódik az ünnep 

Bár a karácsonyi ajándékozás és vásározás sok kritikát kapott, a tizennyolcadik század elejére Európa-szerte elterjedt, és a karácsonyi piacok gyülekezőhelyként szolgáltak a különböző osztályok polgárai számára a munkásoktól kezdve a külföldi utazókon át a nemességig. A német karácsonyi vásárok a második világháború alatt megszűntek, de annak vége után újjáéledtek, nagyrészt a fogyasztás erősödése miatt. A '70-es évekre a piacok már november utolsó hétvégéjén megnyíltak, hogy a vásárlóknak még több lehetősége legyen a költekezésre. Mindebből annyi mindenesetre valószínűsíthető, hogy a karácsonyi vásárok német eredetűek, és innen terjedtek el Olaszország, Svájc és Franciaország német nyelvű részein. Ez a tendencia illeszkedik a karácsonyi szokások általános eredetéhez: a karácsonyfa-állítás hagyománya szintén Németországban kezdődött, a tizenhatodik században.

Legek

A legmagasabban 

A svájci Pilátus-hegyi karácsonyi vásár a legmagasabban fekvő vásár Európában, pontosan 2132 méteren található. Ahhoz, hogy elérjék, a látogatóknak a világ legmeredekebb fogaskerekűjére kell felszállniuk, és 48 fokos dőlésszögben, 30 percig haladniuk azzal. 

A legfényesebb 

A szingapúri Gardens by the Bay-nél, még csak pár éve tartanak karácsonyi vásárt, de máris rekordokat döntögetnek vele. 2018-ban 21 méteres magasságával Ázsia legmagasabb karácsonyfáját állították fel a téli csodaországban. A vásárban helyet kap egy 400 négyzetméteres Mikulás műhely és egy hét emeletes tükörlabirintus is, amelyet 252 ezer égő világít meg. 

A legnagyobb 

Több is van, de azért íme néhány a legnagyobbak közül Európában: a bécsi Christkindlmarkt a Rathausplatz-on 200 fabódéjával vezeti a mezőnyt, őt követi Cologne 160 standja, majd az Egyesült Királyságbeli Bath karácsonyi vására a maga 180 házikójával.

Jelen kori vásárokról

Bécsi Adventi Varázs 

A mi szomszédságunkban a bécsi adventi vásár a legismertebb, ami jelenlegi helyén először 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Bécsi Adventi Varázsként emlegetett esemény ma már több mint 3 millió látogatót fogad évente. 

Tipp: Ha idén te is szeretnél kilátogatni ide, akkor választhatsz a reggel közvetlenül Bécsbe induló kedvezményes busz- vagy vonatjáratok közül. Ha van rá lehetőséged, kerüld el a hétvégi napokat, mert olyankor vannak a legtöbben. 

A legnagyobb – Rathaus Platz előtti – vásár mellett a város kb. még 25 karácsonyi piaccal várja a látogatókat. Emellett érdemes még ellátogatni a Schönbrunni, a Belvedere kastély előtti, a Spittelbergi, a Karlsplpatz-i, vagy Maria-Theresien-Platzon megrendezett vásárokra is. 

Erfurt, Németország 

A Frankfurt és Berlin között elhelyezkedő német kisváros, Erfurt az elsők között volt, ahol adventi vásárt rendeztek. A „tornyok városának” is hívott kisvárosban a betlehem, az óriáskerék és a varázslatos mesebeli erdő mellett a tér közepén felállított 25 méteres, gyönyörűen feldíszített karácsonyfa a legnagyobb látványosság az adventi időszakban.

Strasbourg, Franciaország 

Franciaország legrégebbi karácsonyi vására 1570 óta várja látogatóit. Francia nevén a Christkindelmärik Strasbourg a Place Broglie-n található, de emellett érdemes még meglátogatni a katedrális melletti, a Place Gutenbergi vagy a Place Kléber-i vásárt is. Utóbbi egyik szép hagyománya, hogy a város lakói kisebb ajándékokat hagynak a téren felállított fa alatt, amit karácsonykor a szegényebb családok között osztanak szét.

 Basel, Svájc 

Svájc legnagyobb karácsonyi vására 200 faházból álló forgatagával Basel óvárosában, Barfüsserplatz és Münsterplatz között található. Ha ellátogattok ide, akkor az illatos forralt borok és sistergő kolbászkák mellett mindenképp kóstoljátok meg a helyi különleges mézeskalácsot, a Basel Läckerlit. Már érzed is a forralt bor, a sült kolbász, a fenyőfák és a kürtős kalácsok mennyei illatát? Válassz a legszebb karácsonyi vásárok közül, és kerülj igazán meghitt hangulatba!

Régi korok karácsonya Budapesten

Milyen volt a karácsony 150 évvel ezelőtt Pest-Budán? Hogyan nézett ki a decemberi város a századfordulón, a két háború között vagy a szocializmus éveiben? Elmúlt korok karácsonyait őrzik a régi fényképek és rajzok.

A XIX. század végén az ajándékokat a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni, de a karácsonyi vásárok is népszerűek voltak. A régi Városháza előtti téren – a Belvárosi-templom mellett, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél – is rendeztek vásárt. Az adventi időszakban már akkor is volt tömeg. Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Duna-parton és a tereken.

A vásárban sokféle portékát árultak (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1864. december 25.)

Karácsonyi vásárok Budapesten (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

„...Külön sétára indul a városi nép, hogy lássa, mit árulnak, hol lehet legtöbbet látni, hol vannak a karácsonyi kirakatok. Ez a legpompásabb üzleti időszak.  A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban. Kirakatokat csak este lehet nézni. A nappal bizonytalan a téli szürkeségben, a tükröződő és szivárványos üvegtáblákkal. Az üzletek belseje sötétnek tetszik kívülről nézve. De este megvilágosodik és felragyog minden.

A fővárosnak érdekes karácsonyi jelenségeit látni az idén azokon a tereken, a hol eddig a vásárokat tartották. Ezek csöndessé és elhagyottá váltak, mióta a vásárcsarnokokba vonult be innen a nyüzsgés és tarkaság. Kopár, kietlen helyek lettek, s íme egyszerre csak zöld ligetté változtak egy-két nap alatt. A karácsonyfák lepik el azokat, ingerlőén mutatván, hogy itt csakugyan zöld berkeknek van helye, még pedig nyáron....

A Dunapart volt eddig karácsonykor a legsűrűbb fenyőliget Budapesten. Zsámolyokba, hórakásokba tűzött ezernyi fa, ág és gally szegélyezte a Duna szélét s behatolt a városház előtti térre is. Most már itt nincs piacz. A Dunapartnak csak egy kis részén, az új hídon alul, a vámpalota előtt zöldülnek még a karácsonyi fenyvesek, a legnagyobb vásárcsarnok közelében” ...(Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.).

Karácsonyi vásár Budapesten a Városház téren, háttérben a Belvárosi-templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

Gesztenyeárus (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1865. január 22.)

A háború után nagy szegénység volt. Az 1920-ban készült  képen egy karácsonyi jótékonysági akció látható, az összegyűjtött élelmiszert a rászoruló családok kapták (Fotó: Fortepan)

Az 1950-es években a karácsonyt gyakran nevezték fenyőünnepnek. Átkeresztelték advent vasárnapjait is, ezeket a bronz, ezüst-, illetve aranyvasárnap kifejezés váltotta fel.

Nagy a tömeg a Vörösmarty téri karácsonyi vársáron. A Váci utca sarkán 1981-ben (Fotó: Fortepan)