HÚSVÉT

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (solemnitas solemnitatum). 

A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A Biblia szerint Jézus a keresztre feszítés után a harmadik napon — vasárnap — feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett.

Jézus kereszthalálának története
A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem." A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták. Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" 

Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.

Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

Valláson kívül is megjelenik tartalmában a feltámadás, és újjászületés, hiszen a hosszú, hideg tél után tavasszal maga a természet is megújul, új életre kél. Ennek az ünneplése egybeesik a pogány gyökerekkel rendelkező termékenységi ünnepekkel, melyeket a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartottak.

Jézus keresztútja -14 stáció

Kétezer éve követik nyomon Jézus utolsó lépéseit, a keresztutat a Jeruzsálembe érkező zarándokok. A Via Dolorosa, azaz "a szenvedés útja" a Praetoriumtól indul, ahol a hagyomány szerint Pontius Pilatus halálra ítélte Jézust, és a keresztre feszítés helyén végződik -  a Golgotán

Mezítláb, töviskoszorúval fején, vállán a kereszttel teszi meg Jézus ez utat, - körülbelül másfél kilométeres út -  Az utat behintette könnyeivel, vérével.

Stációk:

1. Jézust Pilátus halálra ítéli. - 2. Jézus vállára veszi a keresztet. - 3. Jézus először esik el. - 4. Jézus találkozik anyjával. - 5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet. - 6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. - 7. Jézus másodszor esik el. - 8. Jézus szól a síró asszonyokhoz. - 9. Jézus harmadszor esik el. - 10. Jézust megfosztják ruháitól. - 11. Jézust keresztre feszítik. - 12. Jézus meghal a kereszten. - 13. Jézust leveszik a keresztről. - 14. Jézust sírba teszik.  

Honnan ered a Húsvét kifejezés?

Húsvét a 40 napos nagyböjti időszak végét jelzi. A katolikus kereszténységben böjt alatt a húsmentes táplálkozás a kívánatos. Ezt követően ezen a napon — tehát Húsvét napján lehet újra húst fogyasztani, azaz „húst- vételezni”.

NAGYHÉT

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Húsvéti népszokások

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. ( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

A XV.-XVI. században alakult ki az a szokás a keresztény hagyományban, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok az esti misén, és legközelebb csak Nagyszombaton szólalnak meg. A csend a Jézus iránti gyászt szimbolizálja, egyben teret ad a befelé fordulásra, és a Húsvétra való lelki felkészülésre is. Az elnémult harangokat a régi időkben a fiúk kereplővel helyettesítették. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit. 

A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek.

Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. 

A Krisztus kereszthalálára emlékező Nagypéntek a nagyböjt ideje, amikor legfeljebb egyszer étkeztek, akkor is csak valami "böjtöset". Ezen a napon nem volt szabad udvarolni sem, és más babonákkal is riasztgatták a népet: egyes vidékeken úgy tartották, hogy a nagypénteken kimosott ruha viselőjébe belecsap a villám, annak a gazdasszonynak pedig, aki nagypénteken kenyeret süt, a kenyere kővé válik.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében

Húsvét hétfő. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Mitől függ, hogy milyen dátumra esik a Húsvéti ünnep? 

Az ünnep kiszámításának módját Kr. u. 325-ben, az első niceai zsinaton határozták meg, miszerint: "Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap." Ezek alapján a pontos dátuma évente más és más napra esik, valamikor március 22. és április 25. között. A Húsvét egy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nincsen konkrét helye a naptárunkban.

Mit jelent a tojás szimbóluma Húsvétkor?

A Húsvét jelenleg Európában leginkább a keresztény hagyományokhoz kapcsolódó ünnepünk, de az évnek ebben a szakaszában a tavasz és ezzel együtt a természet újjászületésének ünneplése ennél még ősibb korokra mutat vissza. A tojást, mint szimbólumot szinte az egész világon megtaláljuk az élet, az újjászületés és a termékenység megtestesítőjeként. A tojások festése és díszítése valamikor pogány szokás volt, Kr. u. 200 körül kapcsolták össze a rómaiak a keresztény hagyományokkal.
 jelenleg Európában leginkább a keresztény hagyományokhoz kapcsolódó ünnepünk, de az évnek ebben a szakaszában a tavasz és ezzel együtt a természet újjászületésének ünneplése ennél még ősibb korokra mutat vissza. A tojást, mint szimbólumot szinte az egész világon megtaláljuk az élet, az újjászületés és a termékenység megtestesítőjeként. A tojások festése és díszítése valamikor pogány szokás volt, Kr. u. 200 körül kapcsolták össze a rómaiak a keresztény hagyományokkal.

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

Miért húsvéti nyuszi, ki volt Ostra és hogyan kapcsolódik mindehhez?

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azon kívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

A kereszténység előtti időkben Ostrát, a tavasz, az újjászületés, a termékenység és a megújulás istennőjét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. (Ostra nevéből ered a német Oster és az angol Easter elnevezés is, mindkettő jelentése húsvét.) A történet szerint Ostrának volt egy különleges madara, mely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására.

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

Mióta küldünk képeslapot szeretteinknek Húsvétkor?

A húsvéti képeslapok Európában az 1890-es évek végétől terjedtek el, és a történet szerint először Angliában postázták azt a képeslapot, amelyen a húsvéti üdvözlet mellett egy nyúl rajza is ott díszelgett. A húsvéti képeslapok kedvelt szimbólumai a nyúl, csirkék, tojás, kereszt, bárány, tavaszi tájak, gyermekek voltak számtalan variációban és különböző szituációkban megrajzolva.

Buborék együttes: Locsolkodó

https://youtu.be/Wf3n16_B6X0?si=2zQVQlDGpHpayTOj