Győr lakhatási viszonyainak színvonala a háborút követően egyre rosszabbodott: a lakásállomány jelentősen amortizálódott, mindemellett folyamatosan nőtt a lakosság száma, sokan települtek a városba. Az 1950-es években az építkezések az ipari településekre, szocialista városokra koncentrálódtak, ráadásul a hangsúlyt a nehézipar erőltetett ütemű fejlesztésére helyezték.
Az 1960-as évektől fontos változások indultak el. 1960-ban elkezdődött az ún. „15 éves lakásépítési terv”, amely az ország akkori 2,7 millió lakása mellé további 1 millió lakás építését irányozta elő másfél évtized leforgása alatt. Ekkortól terjedtek el a lakótelep-építések, melyek a városok arculatát és a városi életformát is átalakították. 1962-ben a magyar kormány megvásárolta az ún. nagypaneles házgyári technológiát a Szovjetuniótól, és megkezdődött a házgyárak létrehozása. A nagypaneles építkezések kezdőéveként 1966-ot szokták megjelölni.
Aztán a rendszerváltás elsöpörte a házgyárakat. A hazai lakóházépítészet ismét közvetlenül bekapcsolódhatott a nemzetközi építészeti folyamatokba, amelyek imár a piacgazdaság által támasztott követelményeknek kellett megfelelni.
A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat Házgyárának építése 1966. év elején indult, és 1968 májusában megkezdte próbaüzemelését . Az üzembe helyezés 1968 szeptemberében történt meg, jelenleg kétműszakos termelés mellett a napi teljesítmény 10—11 lakás. A főgyártócsarnok 12 X18 m raszterű, 18 000 m 2 alapterületű előregyártott vasbeton szerkezet, amelyben 6 gyártóhajó s ezekben a Szovjetunióból importált gyártóberendezések helyezkednek el
Főbb gyártósorok: A teherhordó harántfalak és válaszfalak gyártása csoportzsalukban történik. 10 csoportzsalu-bokor helyezkedik el az I. gyártóhajóban, pneumatikus működtetésű betonszállítással. A különleges és kiegészítő elemek gyártása a II. hajóban, részben folyamatos gyártósoron (loggia, födém, lépcsőpihenő, térdfalelemek, szerelőszint külső falai), részben stand rendszerben (lépcsőházi ablakkeret, lépcsőkar) történik. A III. hajóban a vasszerelés folyik, a vasszálak egyengetésétől a kész hegesztett vasváz összeállításáig. A födémpanelek folyamatos gyártósoron a IV. hajóban készülnek. A külső homlokzati panelokat az V. hajóban gyártják, szintén folyamatos gyártósoron. A szendvics szerkezetű homlokzati panelek felületképzése, érlelése, kikészítése egészen a mázolt üvegezett ablakok elhelyezéséig egy gyártási folyamat . A csoportzsalus hajó kivételével minden folyamatos gyártósor betonellátása szállítókocsival, az érlelés automaták által vezérelt gőzölőkádakban megy végbe. Az elemek sablonos vagy anélküli manipulációját a gyártósorokon kívül daruk végzik, egészen a gyártócsarnokból való kiszállításáig, amely elektromosan működő önjáró kiszállítókocsikkal történik. Ezek a szabadtéri tároló darui alá szállítják a kész elemet. A térelem kikészítése a VI. hajóban történik, ahova a csoportzsalukban legyártott lapokból az I. hajóba elhelyezett szerelőállványokon összeszerelt dobozt targoncavontatású kocsin szállítják. A gyártóhajók betonellátását a 4 db 1000 1-es betonkeverővel ellátott betongyár biztosítja. A betongyár automatikus működtetésű, mind a mérlegeket, mind az adagolást illetően. A betongyárhoz kapcsolódik még a kavicsosztályozó és az osztályozott kavicstároló és feladóberendezés is. A házgyár névleges kapacitása 4200 lakás/év, 48,0 m2 átlag alapterületű lakásra vetítve. Napi termelése 14 lakás, melynek betonszükséglete 25 m3/lakás paramétert figyelembe véve, mintegy 350—400 m3/nap kész beton, illetve 500 m3/nap kavicsmennyiséget igényel. A házgyári sablon állománya 1050 t súlyt képvisel, ami lakásra vetítve mintegy 250 kg/lakás. A várható telepítési igények változatosabb kielégítésének biztosítása érdekében 4-fajta építménytípus került kialakításra.
Szeptember 18-án ünnepélyesen avatták fel Győr-Moson-Sopron megye nagyteljesítményű házépítő kombinátját. A szovjet házgyár évente több mint 4000 lakás elemeit készíti el. Eltérően a budapesti szovjet házgyártól, a fürdőszoba berendezést egy blokkban gyártja. Az ünnepségen megjelent Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint G. Karajev, a Szovjetunió építésügyi miniszterének vezetésével a szovjet építőipari küldöttség. 1, 3-4- Külső kép a házgyárról. 2- A házgyár részlete. 5-9- Szállításhoz készítik elő az elemeket a portáldaruval. 10-11- Portáldaruk mozgatják az óriás betonelemeket a gyártócsarnokban. 12- Beemelésre kész fürdőszoba blokkok. MTI Fotó: Hadas János
Győr, 1968. szeptember 18. Betonelemek készülnek a győri házgyárban. Felavatták a házgyárat Győrben, ahol évente több mint 4 ezer lakás betonelemeit gyártják majd.
Győr, 1968. szeptember 18. Fürdőszoba blokkokat készítenek a győri házgyárban.
Győr, 1968. szeptember 18. Daruk mozgatják az óriás betonelemeket az ország legújabb házgyárának gyártócsarnokában,
Az ország legújabb házgyárában gyorsvágóval méretre vágják a vasalásához használt betonacélokat.
Szállításhoz készítik elő az elemeket az ország legújabb házgyárában, Győrött.
Előkészítik a sablonokat a födém elemeknek
Győr, 1982. április 25. Ácsok dolgoznak a panelből épülő családi házakon Győrben. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában olyan panelek gyártását kezdték meg, amelyekből családi házak építhetők. Az előzetes tervek szerint ősszel beköltözhetők lesznek a kétszintes házak Győrben. MTI Fotó: Matusz Károly
Győr, 1982. április 25. Panelből épülő családi házak Győrben. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában olyan panelek gyártását kezdték meg, amelyekből családi házak építhetők. Az előzetes tervek szerint ősszel beköltözhetők lesznek a kétszintes házak Győrben. MTI Fotó: Matusz Károly
Győr, 1984. október 27. Németh Tibor, a győri házgyár munkása, felesége, a Rábatext Győri Textilipari Vállalat szövőnője és gyermekük új otthonukba, a tízezredik OTP-lakásba (Országos Takarékpénztár), egy kétszobás, erkélyes lakásba költözik. MTI Fotó: Matusz Károly
Városkép-életkép - Új lakótelep Győrött
Győr, 1981. február 12. Magas házak az új színház mögötti lakótelepen, Győrött.
Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. A színház Kisfaludy Károly nevét viselte. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. MTI Fotó: Matusz Károly
https://archivum.mtva.hu/photobank?query=h%C3%A1zgy%C3%A1r
A házgyári elmekből készült épületekről további adatok a Régi Győr oldalán