Petőfi mozi

Szabadhegyen a Városra néző szer 20. sz. alatt lévő 1849-ben már felépítettek egy iskolát lakással. Későb a  Hunyadi János Levente Egyesület részére átadva.

Minden valamirevaló településen működő Levente egyesület, amelyet 1921-ben hozott létre az állam, pontosabban a kormányzat az elemi iskolából kikerülő ifjúság testgyakorlásának céljából. Tudjuk, a hasznos időtöltés mellett a 12 és 21 év közötti korosztály valamiféle katonai kiképzést is kapott, „leventepuskával” lőgyakorlatokat végzett, és némi alaki kiképzést is kapott.

A 1940-es években az épületben színjátszó csoportok is működtek.

A József Attila Művelődési Ház felépítéséig, 1960-ig Szabadhegy és Kismegyer egyetlen igazi közösségi tere a Levente Egyesület egykori székházából kultúrotthonná „kinevezett” épület volt. Állapota egyre romlott, különösebb felújítást sokáig nem végeztek rajta. A fiatalok mégis nagyon szerettek itt, élénk társasági élet folyt, bálokkal, táncmulatságokkal, pingpong csatákkal, kártyapartikkal. Más lehetőségük nem igen volt a szórakozásra, kikapcsolódásra, mert még mindig rossz volt a buszközlekedés. Ha színházba, hangversenyre mentek a városba, akkor kénytelenek voltak utána taxival vagy gyalog hazamenni, mert az utolsó busz elment fél 11-kor. Így legtöbben a kultúrházat választották szabadidejük eltöltésére. 1948 után itteni lehetőségeik is korlátozottabbak lettek, mert pár évig a különböző pártszervek (MDP, MADISZ, DISZ) is az épületbe költöztek.

1952-ben a városrész egyik legemblematikusabb épületében létrejött a nevezetes szabadhegyi mozi, a Petőfi. Tulajdonképpen ettől kezdve a filmvetítés lett a legfőbb szórakozási lehetőség, a mozin kívül más kulturális program – leszámítva az iskolások által előadott műsoroka – nem nagyon volt.

A mozit nagyon szerették a helyiek, állandóan telt ház előtt folytak az előadások. A mindenkori helyi újság hol közölte a műsorát, hol nem, hol heti öt előadása volt, hol kettő. A körülmények nem voltak éppen tökéletesek. Régi, kényelmetlen, rossz állapotban levő ülőhelyek, rosszul szellőző, dohos, hosszú és keskeny terem, omladozó falak jellemezték. Néha a vetítés alatt futkározó egerek színesítették az előadásokat. Ráadásul még a kép és a hang se volt a legjobb. Ide már elég rossz minőségben, mindig utoljára érkezett meg a filmszalag a városban, ezért az volt a ritkább, amikor nem szakadt el.

 Továbbra is a mozi épületében maradt a helyi MADISZ szervezet, amely létrehozott egy színjátszó kört, amely általában a filmvetítés után épület előtt adta elő műsorát. Így biztosítva volt a közönség. Utána pedig a fiatalok zenés-táncos esttel zárták a napot. 

A mozinak meglepően széles volt a kínálata. Fábri Zoltán: Vihar vagy Szemes Mihály: Föltámadott a tenger és Máriássy Félix: Kis Katalin házassága című alkotását is gyorsan a műsorára tűzték. Nagyon népszerű volt egy csehszlovák film, Az angyallal nyaraltam és egy szovjet kalandfilm, az Őrs a hegyekben is. Nyugati filmet a Rákosi-korszakban nem játszottak. Érdekes, hogy az első jugoszláv filmet is csak a Kádár-rendszerben adták a szabadhegyi moziban, az „Üzenet érkezett” természetesen partizánfilm volt. Az 1970-es évek elején a műfaj két jugoszláv klasszikusa, „A neretvai csata” és a „Sutjeska” is szerepelt a kínálatban. A II. világháborús és a szovjet filmek minden magyar filmszínház műsorában domináltak.

Az első, a szabadhegyi moziban játszott nyugati film az „Azon az éjszakán” című norvég háborús filmdráma volt. Az 1960-as évek elején pedig megjelentek a szórakoztató amerikai és nyugat-európai akció- és kalandfilmek, de láthatták a szabadhegyiek Fellini: Édes élet című remekművét is, igaz, dupla helyárral.

A Kádár-korszakban lezajlott egy érdekes vita a szabadhegyi mozival kapcsolatban. 1961-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Moziüzemi Vállalat elkészítette a felújítási tervet, ami azonnal akadályba ütközött. Az épület ugyanis a nem a vállalat, hanem a Győri Városi Tanács tulajdona volt, így csak a mozi technikai korszerűsítését vállalták. A terem felújításához mintegy 100 ezer forintra lett volna szükség. A tanács művelődési osztálya segítséget ígért, de pár évig nem történt előrehaladás az ügyben. Ennek nyilván az volt az oka, hogy 1960-ban készült el a szabadhegyi művelődési ház, illetve abban az évben adták át a Rába mozit, így erre a beruházásra nem jutott pénz.

Végül 1963-ban megvalósult az átalakítás, és 1964 januárjában átadták a 937 ezer forintért felújított mozit. Kicserélték a technikát, a 20. szélesvásznú mozi jött létre az országban. Új széksorokat és egy nagy előcsarnokot kapott az épület, beszerelték a központi fűtést. 190 néző élvezhette az előadásokat.

A mozi nemcsak a szabadhegyiek kedvelt szórakozóhelye volt, a város más részéből is jöttek ide, mivel rövid késéssel, de ugyanazokat a filmeket játszották itt is, mint a Rába és a Vörös Csillag mozikban, olcsóbb, 2-4 forintos helyárakkal. A József Attila úton levő, a szovjet hadsereg üzemanyag-feltöltő állomásaként működő laktanyából sok orosz katona ide járt szórakozni.299 Ha unalmas volt a film, vagy túl jó hangulatban érkeztek, akkor békésen végig szunyókálták az előadást.

Az 1970–80-as években olyan sikerfilmeket is vetítettek, mint a „Volt egyszer egy vadnyugat”, a „Csillagok háborúja” trilógia, az „Indiana Jones” filmek. A legnagyobb érdeklődést talán a „Lady Chatterley szeretője” váltotta ki. A korhatáros, 18 éven felülieknek sugárzott filmre azért néhány élelmesebb fiatal is bejutott. 

A teremben a filmvetítések mellett kulturális rendezvényeket, ünnepi megemlékezéseket is tartottak iskolásoknak. 

Azonban a „Petőfi Mozgó” más filmszínházakhoz hasonlóan az 1980-as években kezdett veszteséges lenni. Az utolsó 7 évében, 1982–89 között 1 millió forint veszteséget termelt. Ezért a moziüzemi vállalat 1989. szeptember végén a bezárása mellett döntött.

Az utolsó előadás október elsején, vasárnap késő délután volt. A jelenlévők nagyon nosztalgikus hangulatban lehettek, mert senki Szabadhegy és Kismegyer 1948-tól 1989-ig 115 sem emlékszik a film címére, a megyei napilap és a különböző programfüzetek pedig nem tüntették fel. 

Az épület üzemeltetését a Vertikál Építőipari Kisszövetkezet vette át. Az eredetileg iskolának épült moziból építők boltja lett. A szabadhegyi filmszínházra mindenki nosztalgiával gondol a filmszerető helyiek közül. Egy nagyon nehéz időszakban a helyi közösségi életben játszott szerepe felbecsülhetetlen.