EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

Evangelikus egyház

Megint egy épület, ami előtt naponta megyünk el és nem is tudjuk sokszor mi is a története. Én 1966-68 - as tanéveket töltöttem itt. 

Legyen Szabadhegyen is új evangélikus népiskola, hiszen egy 1814-es összeírás szerint Szabadhegyen 237 evangélikus volt, 1848-ban 273. 

A már meglévő kettő iskola után megint felmerült egy új iskola építésének terve, mivel malomsori részen álló Szabadhegy-külvárosi iskolát a városrész ellenkező felén lakó evangélikus családok gyermekei a nagy távolság miatt (különösen a téli időszakban) csupán egészségük kockáztatásával tudták látogatni - vagy egyáltalán nem. 

A gyermekek szülei panaszkodtak emiatt, és ez vezetett végül oda, hogy az iskolafenntartó győri ágoston hitvallású evangélikus egyházközség megvásárolta a katolikus és református iskolák közötti üres telket, a Városranéző szer 26. sz., és téglaépítésű, cseréptetős iskolát, illetve kényelmes tanítói lakást építtetett.(A fehérvári útra merőlegesen 1787 körül már 40 ház állt.

 "Városra néző szer" néven említik, mert csak a város felé néző oldalon épültek házak. Ez volt Szabadhegy főutcája (ma ez a József Attila utca). 

Az új iskola ünnepélyes felszentelésére 1905. október 15-én, vasárnap délután 3 órakor került sor, Horváth Sámuel esperes szolgálatával,  az egyházközség képviselői és nagyszámú érdeklődő közönség részvételével. Győri Hírlap, 1905. október 17. számaA városrész lakossága főleg szegény emberekből állt, a legtöbben napszámosok voltak, emellett pedig egy-egy gazdálkodó, vasúti őr, földműves, fuvaros, cseléd, ny. csendőr, szabó, kertész, önálló asztalos, lakatos, vendéglős, kanász, útkaparó. 

Az 1905-1911 közötti évek iskolai naplói szerint a szabadhegyi népiskolába a következő utcákból jártak a tanulók: Zichy Ottó utca, Malomsor, Kakashegy, Városranéző szer utca, Fehérvári út, Veszprémi országút stb. 

Az 1912/13. tanévtől az elemi iskola mindenki számára ingyenes volt, csupán könyvtári illeték címén kellett befizetni 50 fillért - ez szolgált a könyvek gyarapítására.A szabadhegyi iskola- és imaházban a bibliaórák, istentiszteletek a hívek által rendszeresen látogatottak voltak, és hogy "a szent szolgálat lélekre hatóbb legyen", arra gondoltak a szabadhegyiek, hogy a templomhoz hasonlóan az oltárképhez társuljon egy oltár is.Varga József kántortanító a temetések alkalmával szomorúan gondolt arra, hogy elköltözött halottjaikat nem "harangozhatják ki". Így érlelődött meg a harangbeszerzés és toronyépítés gondolata. 

A megvalósításhoz persze anyagi források is szükségesek voltak, el is kezdték a gyűjtést erre a nemes célra.A fejlesztés megtörtént. A 89 kg-os harang Buthy János és neje, Pápay Vilma ajándéka, az új oltárt Nagy György gyülekezeti tag készíttette el. A különálló tornyot Káldy Barna építőmester alkotta 2150 pengő költséggel, ami több lett volna, de Varga József tanító, Nagy György és Péter István egyháztagok bizonyos munkákat (kavics, homok, faanyag, tégla beszerzés stb.) magukra vállaltak.A torony tetejére Járfás István adományozott vörösréz keresztet. Az egyházközség a toronyépítéshez kapcsolódóan az iskolaépületet is tataroztatta, hogy az új toronyhoz méltó megjelenést kapjon. 

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. április 27.:Az iskola 1944. április 1-jén országos rendelkezés értelmében, a fokozódó háborús veszélyek miatt az iskola egy időre bezárt. Sok család maradt apa nélkül, és a 12-13 éves gyermekek a tanulás rovására vállalták fel a család ellátásának feladatait    .1945 májusában kezdődött meg újra a tanítás. Az evangélikus iskolán a katolikus iskola épületeihez képest kevésbé hagytak nyomot a harci események. 

Az egyház a rendszerváltozást követően 1991-ben igényelte vissza az épületet, amit ismét gyülekezeti célokra, bibliaórák, hittanórák, istentiszteletek tartására kívántak hasznosítani. Az épület csupán 1997-ben került átadásra, s két évvel később Salakta Gyula végezte el a felújítást, melynek során némi modernizálásra, átalakításra is sor került. Itt alakították ki a 4. lelkészi körzethez tartozó lelkészlakást is, 1999 óta az épület első része parókia. Az imaházban (József Attila út 26) hetente vasárnaponként tartanak istentiszteletet, áprilistól szeptemberig 18 órai kezdettel, októbertől márciusig 16 órai kezdettel.

A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – I. rész

A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – II. rész

A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – III. rész

A Győri Szalon és egyéb levéltári anyagok felhasználásával.