REFORMÁTUS EGYHÁZ
Győr keresztyén vallási életében meghatározó, hogy István királyunk püspöki székhellyé tette.
Győr városának reformációja az 1542-52 közötti évtizedben jutott diadalra. Az első protestánsok a vár katonaságából kerültek ki. A város lakosságának ekkor 40%-a volt magyar, így külön kell választani a reformáció magyar és német voltát.
A székesegyház megmaradt katolikusnak, viszont a belvárosi plébánia templomot 1570 körül igénybe vette a protestánsság. A magas szintű protestáns iskolának többek között Szenci Molnár Albert is diákja volt.
A török idők valamint az ellenreformáció megindulása nem tett jót a protestáns lakosságnak. Győr egyre inkább az ellenreformáció egyik bástyája lett. 1613-ban már csak Duna másik partján lévő Pataházán építhettek maguknak templomot őseink, de 1633-ban ezt is elvették tőlük. Az 1645-ös Linzi Béke után lehetővé vált újra a protestánsok vallásgyakorlása. 1647-ben szétvált az evangélikus és a református gyülekezet. 1989-90-ben a város szabadhegyi részén az addigi prédikálóállomás majd gyülekezeti ház telkén templom épült, melynek tornya 1999-re készült el. A rendszerváltás után a kárpótlás keretében az elvett valamikori templom (ismert nevén Kálvin Kultúrház) fejében csereingatlant kapott a gyülekezett, ahol 1999-ben megalapította a Bethlen Kata Református Leánykollégiumot, mely a város felsőoktatási intézményeiben tanuló lányoknak nyújt keresztyén szellemiségű elhelyezést.