Gróf Zichy Ottó (1815-1880)

Vásonkeői Zichy család címere

Édesanyja gróf Festetics Julianna (1789-1816) volt (Festetics (I.) György és Sallér Judit lánya).     

Édesapja pedig gróf Zichy Károly (1778-1834), Pozsega, majd Moson vármegye főispánja, 1825-ben a magyar udvari kamara elnöke.     

Zichy Ottó tehát Festetics (II.) György unokatestvére volt.

 Zichy Ottó 1815. július 21-én született Molnáriban. Minden bizonnyal a kastélyban, ahol Festetics Julianna bizonyára rokonlátogatáson tartózkodott. Alig múlt egy éves, amikor édesanyja meghalt. Apja 1819-ben feleségül vette Seilern Cressence grófnőt, aki Zichy Károly halála után gróf Széchenyi István felesége lett. Az árván maradt Ottónak tehát a „legnagyobb magyar” lett a mostohaapja, ám nem állt vele jó kapcsolatban.

Felesége: kereszthszegi és adorjáni Csáky Gabriella (1831-1907 Győr) Gyermekei: Károly, Iréne, Irma és Rezső.

A bécsújhelyi katonai akadémián tanult. 1831 és 1841 között a 40., a 2. és a 61. gyalogezredben szolgált.

Tizenegy év szolgálat után mint főhadnagy lépett ki a hadseregből 1843-ban, és győrszabadhegyi birtokán telepedett le. Kezdettől jelentős szerepet vállalt a város gazdasági, politikai és kultúrális élatében. Fontos szerepet játszott az 1846-ban rendezett első győri Iparmű kiállítás megszervezésében. Itt ismerkedett meg Kossuth Lajossal, akivel barátiviszonyba került. Kossuth védegyleti mozgalmának győri vezéralakja. Lukács Sándor köreműködésével építette ki a legjelentősebb vidéki ellenzéki központot és annak magvát, a "Győri Tizek"-et

1845 augusztusában élére állt a polgárőrségi kezdeményezéseknek, s a megalakult magyar osztálynak ő lett az őrnagy-parancsnoka.  1848. március 16-án a pozsonyi népgyűlés állandó választmányának tagja, majd a 2000 fős pozsonyi nemzetőrség parancsnoka. Június végén a minisztérium őt állította a győri nemzetőrök élére. A schwechati csata után bevonult a komáromi várat védő reguláris csapatokhoz. 

Győrben 1848 május 22-23.-án tartották a városi képviselőválasztást. Szabadhegyen választójoga 52 személynek volt. A városrész képviselői Zichy Ottó mellett Csányi Ferenc, Horvát Péter, Boczor János, Mondovics István, Czapp István és Lakner Ferenc lettek.

1848 decemberében dandárparancsnoknak nevezték ki. A kapituláció után egy évre külföldre távozott, majd szabadhegyi birtokán gazdálkodott.

1856. augusztus 20.-án feleségül vette Csáky Gabriella grófnőt. Négy gyermekük született, akinek nevlője Magvassy Mihály, az első magyar tornakönyv, a Testgyakorlattan egyik szerzője volt.

 1859-ben egyik megalapítója a Győrvidéki Gazdasági Egyletnek. Az 1860-as években néhány kertészeti témájú cikket publikált.

1861. március 21-én helyettes első alispánnak választották meg a megyei közgyűlésen. 

Ugyanez évtől a Honvédsegélyező Egylet elnöke, amelnek fővédnökségét gróf Batthyány Lajos özvegye vállalta.

Szociális érzékenységét mutatja, hogy 1863-as ínséges esztendőben Simon János püspökkel és Szabó Kálmán alispánnal irányította a szegények és rászorulók segélyezését.

1879. október 6.-i jubileumi gyászünnepélyt is ő szervezte. Ez volt az utólsó közszereplése. Megromlott egészségügyi állapota miatt minden tisztéről lemondott.

 Élete vége felé Sopronba költözött családjával. 

 1880. június 17.-én hunyt el. 

Gróf Zichy Ottó  egész alakos, álló portréja. A hátoldalon a következő felirat olvasható: „Gr. Zichy Otto, a győrmegyei honvédegylet elnöke. 1874. okt. 22.” illetve nyomtatott szöveg: „Skopáll Jozsef fényképész Győrben”

2011-ben egy tölgyfából készült emlékművet állítottak neki Győrben a Rózsák terén. 

Győr-Szabadhegyen az ő nevét viseli az az utca, amelyben hajdani kúriája állt.

A soproni Szent Mihály-temetőben nyugszik. 

források: Szabadhegy és Kismegyer, Arcanum, Zichy leszármazottai.hu