ADVENT

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust.

Az  Advent szó jelentése a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit jelent : „az Úr eljövetele”.Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.  A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a két fogalom a kezdetektől összetartozik: karácsony és advent, a  felkészülés és az ünneplés.  

Az advent története:

Feljegyzésekből tudomásunk van már az 5. században Ravenne-ben és a 6. században Rómában tartott adventi istentiszteletekről. Sok helyen gyakran eltérő volt a vasárnapok száma, mivel a karácsony előtti advent 4, illetve 6 hétig is tartott. Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Minden adventi vasárnapnak, az első kivételével, megvolt a maga népies elnevezése: bronz-, ezüst- és aranyvasárnap.  

Mit is ünnepelünk adventkor? 

Az advent az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, amikor a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít.

Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. 1611-ben a nagyszombati zsinat ádvent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.

Az időszak hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi hite is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, viszont egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra világosság legyen ott, ahol Jézust várják.                                                         

Ez az időszak olyan jeles napokat foglal magában, mint András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.), melyekhez termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Az volt a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.

Az adventi koszorú:

Már az ősi időkben is koszorút fontak az emberek szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú vagy a kör az örökkévalóság jelképe volt. A középkorban azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi varázslat idővel feledésbe merült. Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern evangelikus lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Márpedig adventben naponta tartott istentiszteletet az ottani gyermekeknek. Ez a szép ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.1860-ban Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Így végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az adventi koszorún lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm és szeretet. 

Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyományoknak szeretnénk megfelelni, akkor a koszorúra három lila és egy rózsaszín gyertyát tegyünk. A lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki. Harmadik vasárnapon, a Gaudete vasárnapon meggyújtott gyertya pedig rózsaszín, ami az örömöt jelenti. A katolikus szimbolika szerint Szűz Máriára utal, aki megszülte a Fiút (öröm- rózsaszín). Az egymást követő vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyújtunk meg, ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz mindig világosabb.

A valódi adventi koszorúnak igen mély mondanivalója van.
Eredendően minden adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot. A kör és a kereszt az Egység, a Teremtés és a Mindenható hármasa.

Adventi kalendárium

Manapság nálunk is nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében az adventi naptár, ami ennek az időszaknak az „időmérő” eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik.Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. Az ötlet állítólag Gerhard Lang, a későbbi készítő édesanyjától ered, aki megunta, hogy kisfia minden este megkérdezte tőle, hogy még hányat kell aludnia karácsonyig? Ezért fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia minden nap megehetett belőle egyet. A már felnőtt Lang később erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárat.

Az adventi időszakhoz számtalan hagyomány és szokás kapcsolódik.

Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz: András, Borbála, Miklós és Luca. András napja (november 30.) Szent András apostol ünnepe. Hagyomány szerint ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak titokban és magányosan kellet a praktikáknak egy részét elvégezniük, de voltak közös jóslások is, amelyeket hagyományosan a fonóban végeztek. Ilyen volt a gombócfőzés és az ólomöntés. A gombócokba férfi neveket rejtettek, amelyik elsőnek feljött a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából megpróbálták kitalálni a leendő férj foglalkozását.

 Borbála napja (december 4.) Szent Borbála a hagyomány szerint Kisázsiában élt és a keresztény hitéért megkínozták és lefejezték. Borbála napján szokás volt vízbe tenni egy cseresznyefa ágat, ha ez Karácsonyra kizöldült, kivirágzott, akkor a népi hiedelem szerint a következő évben egyrészt házasságot jelentett, másrészt az év jó termésére utalt. Borbála napján tilos volt a fonás, varrás és a takarítás.

Miklós napja (december 6.) Mürai Szent Miklós püspök volt többek között a nehéz körülmények között élők védőszentje. Életéről sok legenda született, ezekből alakult ki a Mikulás személye is (a neve cseh eredetű). Állítólag az éjszaka leple alatt ajándékokat osztogatott a szegényeknek úgy, hogy azok nem is sejtették kitől kapták. Így ezen a napon mi is készítünk a Mikulás nevében jelképes ajándékokat, amelye-ket mi is titokban helyezünk el a csizmákba. Az ajándékozás eredete Ausztriából ered.

Luca napja (december 13.) Szent Luca Szent Borbálához hasonlóan mártírhalált halt hitéért. Gergely naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja. Nehéz lenne felsorolni az összes népszokást és babonát, amely ehhez a naphoz kapcsolódik, mert olyan sok van. De talán ma is betartott szokások közé tartozik a Luca naptár és szék készítése, a Luca búza ültetése, lucapogácsa sütése, lucázás…. Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely az északi féltekén december 21-én (esetenként december 22-én) van. Ekkor van az év leghosszabb éjszakája.

 Csók a fagyöngy alatt

Advent nélkülözhetetlen jelképe a fagyöngy is, mely boldogságot és áldást hoz a családokra. Egy kelta hagyomány szerint a termékenység jelképe is. Aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme a következő karácsonyig  kitart.

Betlehem

A betlehemi jászol felállítása szintén egy szép karácsonyi hagyomány. Olaszországban például a karácsonyfa díszítése helyett éppen a betlehemi jászol a karácsony szimbóluma.

 Advent angyalai

Egy újabb színmagyarázat alapján a meggyújtás sorrendje a következő: kék, piros, fehér és lila. Ebben az értelmezésben a gyertyák egy-egy vasárnapon érkező angyalt szimbolizálnak.                                                                                                          Advent négy vasárnapján ezek az Angyalkák jelennek meg gyertyagyújtáskor :     

Advent 1. Vasárnap - Kék angyal

Az első vasárnap alkalmával egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez. Ekkor szól először az angyal, s keresni kezdi azokat az embereket, akik meg szeretnék hallgatni őt. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. Azok, akik tudják mikor érkezik az angyal, ráérezhetnek a jelenlétére. Az emberek közötti kommunikációt erősíti fel, és megnyitja a lelkeket egymás felé.

Advent 2. Vasárnap - Piros angyal

Második vasárnap egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.

Advent 3. Vasárnap - Kék angyal

A Harmadik vasárnap egy ragyogó, fehér angyal száll le a földre, kezében egy csodálatos erejű fénysugárral. Minden embert, akinek tiszta szeretet lakozik szívében, megérint fénysugarával. Így a fény ragyogni kezd az emberek szívében, és végigfut a teljes testükön. Mindenkit megszáll a béke, a tiszta szeretet és boldogság érzése. Olyan harmónia alakul ki az emberi szívekben, amelyekre nagyon nagy szükség van a Földön. A fény ragyogni kezd, s megtölti minden ember szívét békével és boldogsággal.

Advent 4. Vasárnap - Lila angyal

A Negyedik vasárnap a mennybolton megjelenik egy lila lepelbe öltözött angyal, kezében lantot tart, s énekel a tiszta szívű embereknek. Sok kis angyal kíséretében zengi a béke dalát, s életre kelti a földben szunnyadó magvakat, hogy tavasszal virágok és zöldellő növények borítsák be a földet. Az újjászületés és a béke rezgéseit közvetíti az emberek számára.