Gróf Zichy Ottóné Csáky Gabriella

 kereszthszegi és adorjáni Csáky Gabriella (1831-1907)

Gróf Zichy Ottóné Csáky Gabriella egyleti tevékenysége

A Zichy házaspár mindkét tagja hithű római katolikus volt. Így nem véletlen, hogy a grófné is az egyházához kötődő egyletek munkájában vett részt. Alapításától haláláig elnöke volt az Oltáregyletnek (1864) és a Szent Erzsébet-egyletnek (1864). Mindkét egyesületnek voltak szabadhegyi tagjai is. Élete nagy részét – különösen a férje halála utáni éveket – a jótékonykodásnak, az alamizsnagyűjtésnek, a nélkülözők, a betegek segítésének, a közjó szolgálatának szentelte. Rendszeresen szervezett jótékonysági esteket, karácsonyi és farsangi adománygyűjő bálokat, kiállításokat. Sokat tett a szegény templomok felszerelésének javításáért. Olyan nagytekintélyű úrhölgyek támogatását is megnyerte, mint Laszberg Rezsőné, Gyapay Dénesné és Kálóczy Lajosné, akik komoly munkát végeztek mindkét egyesületben. Tevékenységét elismerte és védnökként támogatta a győri püspök is.

 Sokszor vádolták a két egyletet, hogy csak a katolikusok érdekében tevékenykedik. Ezt Csáky Gabriella a gyakorlatban cáfolta. A már említett szabadhegyi tűzvész károsultjainak többsége evangélikus vallású volt, de azonnal a segítségükre siettek. A Szent Erzsébet-egylet 1880-ban a katolikus legényegylet által átengedett helyiségekben a szegény iparos családoknak ingyenes népkonyhát nyitott. A hölgyek vallási hovatartozás nélkül naponta 140–150 rászorult számára főztek.

A karitatív tevékenység mellett egyéb, főként hazafias akciókban is részt vett. Gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona, (gróf Andrássy Gyula lánya, férje többek között volt Győr vármegye főispánja, Fiume kormányzója és 1896– 1918 között Győr országgyűlési képviselője is) a hazafias érzés terjesztésére, a hagyományos magyar nemzeti szokások ápolására „Tulipán-kert mozgalmat” indított. Ennek győri és győrvidéki megszervezésére a Szent Erzsébet-egyletet és gróf Zichy Ottónét kérte fel, aki Goda Béla alispán támogatásával 1906. április 11-én eleget is tett a kérésnek. 

A „Tulipánkert” mozgalom lényege az volt, hogy akik kitűzték a tulipánt, egyben hitet tettek a magyar ipar fejlesztése és a nemzeti érzés mellett az 1906-os politikai válság alatt. A rövid életű szervezkedés elég gyorsan elhervadt, amint a koalíció 1906-ban kormányra került. Csáky Gabriella számára azonban ez a kezdeményezés nem politikai célokat szolgált, nem szalmaláng-lelkesedés volt, hanem a tenni akarásé.

Ő a „Tulipán-kert” szövetséget is komolyan gondolta. Ez volt utolsó gyakorlati tevékenysége. A Csillagkereszttel kitüntetett udvarhölgy, a „Pro Ecclesia et Pontifice” (Az Egyházért és a pápáért) rendjel tulajdonosa 1907-ben hunyt el.

Zichy Ottó és Csáky Gabriella tevékenysége túlmutatott Szabadhegyen. Az általuk szervezett egyletek, illetve amelyekben tevékeny részt vállaltak, városi szinten működtek. Nem voltak szabadhegyi fiókintézményeik. Azonban roppant jelentős egyesületi munkájuk, azon keresztül sokat tettek Szabadhegyért. Győrben ismertté tették a városrészt, komoly részük volt abban, hogy egyre inkább a város szerves részévé vált. Már nemcsak hétvégi nyaralóhelyként tekintettek a IV. kerületre. Közösségépítő tevékenységük vezérfonala a hazafias érzés ápolása és a másokon való segítés volt. Szerteágazó működésükkel felpezsdítették a szabadhegyi közéletet, sok szabadhegyi lépett be az általuk irányított egyletekbe, főként a 48-as hagyományok okán a Honvédegyletbe. Nem véletlen, hogy 1894. március 27-én a Győr-szabadhegyi Kutyaszorító utcát a lakosság kérésére Zichy Ottó utcának keresztelték át az egykori győri nemzetőrparancsnok iránti tiszteletből. Jelképes, hogy az eseményre 9 nappal a szabadságharc vezetője, Kossuth Lajos halála után került sor. A szabadhegyi utcakeresztelésről szóló tudósítás előtt a Kossuth Lajos emlékére összehívott rendkívüli városi közgyűlésről olvashatott Győr közönsége.