A Bátorság Hidat ért
Fehérvári úti felüljáró - Pálffy híd
Ezen a napon történt: 1945. március 28.
"Győr, mint folyók találkozásánál fekvő város, jelentős károkat szenvedett el hidjainak pusztulása miatt is. A hidak felrobbantása talán kevésbé ismert az utókor számára, ezek megsemmisülése nem kapcsolódott a szövetséges légitámadásokhoz. A győri hidak sorsát a visszavonuló német csapatok tervezett robbantásai pecsételték meg. Romjaik a háborús pusztítás mementóiként évekig éktelenkedtek, hiányuk megnehezítette a közlekedést, újjáépítésük pedig rendkívüli kihívást és terhet jelentett a második világháborút követően.
A háborús összecsapások 1945 márciusának utolsó napjaiban érték el a várost, miután március 22-én a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt, és megnyílt az út a Nyugat-Dunántúl irányába. A támadó szovjet csapatok és a visszaszoruló német, illetve magyar erők között elsősorban a Rába mentén zajlottak véres küzdelmek. A déli és keleti irányból támadó szovjet hadsereg egységei március 26-án lépték át a megye határát, és egészen Koroncóig jutottak előre. Másnap többek között Pannonhalma, majd Gyirmót is szovjet kézbe került, Ménfőcsanakra pedig betörtek, ám őket a németek még egy időre visszaszorították. Keleti irányból Szentivánt is elérték a támadók.
Március 28-án folytak harcok Győrért, ám jelentős, az egész várost elpusztító utcai csaták elkerülték a várost. A védők nem fejtettek ki számottevő ellenállást, a bekerítéstől tartva fokozatosan hátráltak. A déli órákra utóvédharcok kíséretében kiürítették a Rába és a Mosoni-Duna vonalától délkeletre eső városrészt, és felrobbantották „maguk mögött” a győri hidakat. Erre a sorsra jutott többek között a Rába Kettős híd, a Petőfi híd, a Rábca-híd a szigeti Szarvas utcában, a Baross híd, a Kossuth híd, a későbbi Vásárhelyi Pál híd elődjének tekinthető Jármos fahíd, valamint az Iparcsatorna hídja." ‒ írta Borbély Tamás
A 81. számú Székesfehérvár—Kisbér—Győr főút a Budapest—Győr vasútvonalat a 83 + 190 km-szelvényben merőlegesen keresztezi.
Az utat a kilenc vágány felett egy háromnyílású, 45,2 m szerkezeti hosszúságú,„B" terhelési osztályú, 560 m2 felületű, takaréküreges, változó vastagságú monolit vasbeton híd vezeti át.
Az első felüljárót 1890 -ban építették.
Ez az egyetlen híd, melyet két bátor győri lakos közbelépésének köszönhetően 1945 márciusában nem robbantottak fel.
A szabadhegyi Németh János észrevette, hogy a robbantórészleg merre vezette az elektromos kábeleket a Fehérvári úti híd alá helyezett robbanótöltetekhez.
Rábeszélte a híd melletti vasúti őrházban szolgálatot teljesítő Czapp Józsefet, hogy a híd alatt vágja el a gyújtókábelt.
A németeknek már nem volt idejük a kábelek kijavítására. Amikor a szovjet harckocsik a Gráb-gyámál (GRABOPLAST) harcoltak és a Fehérvári híd felé kanyarodtak, pár percig megtorpantak.
Csapdát sejtettek, attól tartottak, hogy akkor akarják a hidat felrobbantani, amikor a páncélosok átkelőben vannak a hídon. Czapp József a zászlójával továbbhaladásra biztatta a páncélosokat.
A hidat 1965-ben megerősítették, 1987-ben felszerkezetcserével felújították.
Az emlékmű a híd megmentésére és a két az életüket kockáztató két hősre emlékezik. Kép: Arrabona Városvédő Egyesület