A személyszállítás története Győr-Moson-Sopron megyében
Autóbusszal történő rendszeres személyszállításról a megyében 1926 augusztusa óta lehet beszélni. Ekkor indította be a STAR Garázs Rt. 2 db Chevrolettel a győri autóbusz-közlekedést. Győr város akkori vezetői ragaszkodtak az üzem fenntartásához, és annak továbbviteléhez dotációval járultak hozzá. Sőt, szerettek volna betársulni, de erre csak az államosítás előtt kb. 1 évvel került sor, mivel a minisztérium korábban nem hagyta jóvá a társulást. A STAR Garázs Rt helyett, 1932-től, mint Győr Általános Közlekedési Kft. működött. A tulajdonosi kör nem változott, csak a név, tehát a város még mindig nem tudott beszállni.
Az utazási igény mind nagyobb lett, a járatok száma szaporodott.
1935-ben már 16 autóbusz bonyolította le Győr helyi forgalmát, valamint a helyközi szállításokat is.
A háború után a kft. üzemképes autóbusszal nem rendelkezett. 1945-ben a város önkormányzata és a Magyar Vagon- és Gépgyár közös erőfeszítéssel 2 autóbuszt üzemképes állapotba hozott. Ezekkel indult be - még a kft. szervezetében - újból a forgalom. Az államosításkor Győrött a helyi tömegközlekedést két Büssinggel kezdték meg, majd az állomány két Rába-Superrel és két Rába-Mannal bővült. A Büssingek a vasúti közlekedés rendezéséig Győr és Budapest között is bonyolítottak le forgalmat. 1949-ben ebből a magból alakult ki a győri MÁVAUT főnökség. Kezdetben a kft. műszaki részlegéből - a későbbi XV. Autójavító Vállalatból - megszervezett közös gazdálkodási egységet képezett, és közvetlenül a Budapesten megalakult MÁVAUT Központhoz, a Szabolcs utcai MÁVAUT Főműhelyhez tartozott. 1951-ben épült meg Győrött a Buda utcai telep, mely jelenleg is a győri Helyi Személyforgalmi Üzletág központja. A közvetlen budapesti irányítás 1953-ban szűnt meg - ekkor alakult meg a 6. sz. győri AKIG. A győri MÁVAUT főnökség ezen időponttól 66. sz. MÁVAUT Vállalat néven működött, és az eddig ugyancsak önálló főnökségként szerepelt soproni MÁVAUT főnökség is az irányítása alá került.
Az ötvenes évek elején a MÁVAUT Központ megalakulásával, az autóbusz-közlekedés rohamos fejlődésnek indult. A különféle vegyes típusokat, majd a Rába-Supereket 1951-ben az Ikarus 30-asok váltották fel. Ekkor jelentek meg a fapados, bódés buszok is, melyek CSD-350-es alvázra épültek ("fakarusz"). 1955-től kerültek forgalomba a megyében a korszerűsített Ikarusok, az 55-östől, a 600-as típuscsaládig. A 66. sz. MÁVAUT Vállalat 1961. július 1-ével megszűnt, beolvadt a 61. sz. AKÖV-be. Ezen időponttól mint a nagy megyei vállalat autóbuszprofilja működött.
A mindinkább növekvő igényeknek megfelelően a megye autóbusz-közlekedése a továbbiakban ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A helyközi forgalomba a megye minden számottevő lakott területét folyamatosan bekapcsolták. A megyei hálózaton kívül Budapestre és a környező megyék székhelyeire is rendszeresen közlekedtek járatok. Járatpárok biztosították a Balaton északi partjához az utazási igények kielégítését. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során több - vasúti közlekedés szempontjából gazdaságtalan - vonalon vették át az autóbuszok a személyszállítást, melyet a fokozódó igényekhez jobban alkalmazkodva elégítettek ki.
1961. július 1-jével megtörtént a 61. sz. AKÖV és a 66. sz. MÁVAUT vállalatok összevonása. Ettől az időponttól a MÁVAUT mint a 61. sz. AKÖV személyforgalmi profilja működött. A 19. sz. AKÖV (Autóközlekedési Vállalat) 1962. január elsejétől kezdett ezen elnevezéssel dolgozni. Az 1962-1970 eltelt nyolc év alatt a vállalat nagy fejlődést ért el. Ezt jól reprezentálják az ez idő alatt megvalósult beruházásai: 1962-ben megépült 100 gépkocsi kiszolgálására a soproni Somfalvi utcai forgalmi és műszaki telep; 1963-ban 40 gépkocsi kiszolgálására átadták a csornai karbantartó telepet; 1967-ben elkészült a 12 állásos soproni autóbusz-állomás, és Győrben is átadták a 24 állásos autóbusz-állomást; 1968-ban megépült a 100 személyes soproni, Arany János utcai szociális épület; 1969-ben elkészült a 100 személyes mosonmagyaróvári szociális épület és a győri darabárus raktár 60 személyes szociális épülettel;
1970-ben átadták rendeltetésének a vállalat győri Ipar utcai központját, a hozzátartozó forgalmi-műszaki telep 540 gépkocsi befogadására, javítására volt alkalmas; szintén 1970-ben készült a beledi forgalmi-műszaki telep, amely 100 gépkocsi karbantartását szolgálta. Ebben az időben a vállalat a személyfuvarozást közel 300 autóbusszal, 33 taxival és 12 XX-es személygépkocsival végezte.
1972-ben jelentősen bővítették a győri darabárus raktárt. Egy évvel később sor került a Buda utcai telep rekonstrukciójára, bővítésére. 1975-ben megépült a győri Árpád úti Volán-iroda. 1977-ben forgalmi-műszaki telepet adtak át Sopronban és Kapuváron. Két évvel később új diagnosztikai sor kiépítésére került sor Győrben. 1980-ban 24 családnak hozott örömet és új otthont a Győrben átadott VOLÁN-ház. 1982-ben a korszerű győri gumiüzemben Marangoni RTS rendszerű futózással évente 15 000 felújított abroncsot készítettek. Egy évvel később hordozható reflexmérő készüléket fejlesztett ki a 19-es VOLÁN-nál 3 mérnök; ezredmásodperc pontossággal mérték a felvillanó vörös fényre a kéz és a láb reakcióidejét, így egyszerű volt megállapítani, hogy kipihenten jelentkezett-e munkára a gépkocsivezető. 1984-ben a 19-es VOLÁN dolgozói röntgenautóbuszt újítottak fel, Csornán pedig autóbuszállomás került kialakításra. 1988-ban új forgalmi telepet avattak fel Mosonmagyaróvárott.
1991. júniusában új szervezeti felépítést alakított ki a vállalat. Ennek alapján a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, valamint a személyügyi igazgató alkotják az operatív felső vezetést. A fő tevékenység ellátására a szolgáltatások elvégzésére önálló elszámolási egységként létrehozták a győri és a soproni Helyi Személyszállítási Üzletágat, a Helyközi Személyszállítási Üzletágat, az Idegenforgalmi Üzletágat (megszűnt 2003-ban), valamint Győrött az Ipar úti és a Buda utcai, a soproni, a mosonmagyaróvári, a beledi és a kapuvári Járműjavító Üzemeket.
A társaság átlagos állományi létszáma akkoriban 1762 fő volt. Ebből 845 (48%) az autóbuszvezető, 463 (26%) a karbantartó munkás, 338-an (19%) szellemi foglalkozásúak, 116-an (7%) pedig egyéb munkások. 1992 decemberében részvénytársasággá vált, Kisalföld Volán Rt. néven. 1993-ban a Kisalföld Volán Rt.-nél elkezdődött az AUTOZAK számítógép alapú pénztárgépek első generációjának telepítése. 1995-ben megvalósult a Győr Buda utcai Járműjavító Üzem autóbuszmosó rekonstrukciója. 1996-ban átadták rendeltetésének a Kisalföld Volán Rt. mosonmagyaróvári műszaki telepének járműjavító csarnokát. Egy évvel később a Győr Hunyadi utcai autóbusz-pályaudvar leromlott infrastruktúrájának felújítására került sor. 1998-ban két új utazási irodát nyitottak meg: az egyiket Budapesten a Teréz krt. 38. sz. alatt, a másikat pedig Győr belvárosában. Még ebben az évben került sor a Győr Ipar úti központi irodaház mai igényeknek megfelelő átépítésére, illetve a Marangoni RTS rendszerű gumiabroncs-felújító műhely további korszerűsítésére.
2006 óta zártkörűen működő részvénytársaságként, Kisalföld Volán Zrt. néven működött tovább.2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, így a Kisalföld Volán Zrt. csatlakozott az Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központhoz. A hat közlekedési központ 2019. október 1-jével olvadt be a Volánbusz Zrt.-be. 2020. július 15-étől a tulajdonosi jogokat a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. birtokolja. A járműállomány hazai gyártmányú Ikarus, Rába, Credo, Nabi és külföldi gyártmányú Mercedes, Irisbus, Setra, Neoplan autóbuszokból áll.
Az autóbuszjáratok közlekedésének alapja a menetrend. A '90-es évek elejétől korszerű, számítógépes módszerrel állítják elő a menetrendet. Az autóbuszállomásokon a kiépített audio rendszerek segítségével, a járatok indulásáról és utazással kapcsolatos információkról kaphat tájékoztatást az utazóközönség. A vizuális utastájékoztatás segítségével az autóbuszállomásról induló és oda érkező valamennyi járat indulási idejéről, kocsiállásáról, valamint a menetrend jelmagyarázatáról informálódhat az utas. Az autóbuszállomásokon túl vala mennyi helyközi megállóhelyen megállóhelyi indulási jegyzék segíti az utasok tájékozódását. Fontos utastájékoztatási eszköz az autóbuszon elhelyezett útvonaljelző tábla. A régi, nehezen kezelhető fémtáblákat ma már a legkorszerűbb elektronikus vezérlésű berendezések (FOK-GYEM) váltották fel. A helyközi és távolsági autóbusz-közlekedésben a menet- és bérletjegy-vásárlások jelentős része az autóbuszokon, a járművezetőknél történik. Emellett természetesen az autóbusz-állomásokon működő elővételi pénztárakban is mód van mind elővételi menetjegy, mind bérletjegy váltására is. A menet- és bérletjegyek kiadása korszerű Az autóbuszjáratok közlekedésének alapja a menetrend. A '90-es évek elejétől korszerű, számítógépes módszerrel állítják elő a menetrendet. Az autóbuszállomásokon a kiépített audio rendszerek segítségével, a járatok indulásáról és utazással kapcsolatos információkról kaphat tájékoztatást az utazóközönség. A vizuális utastájékoztatás segítségével az autóbuszállomásról induló és oda érkező valamennyi járat indulási idejéről, kocsiállásáról, valamint a menetrend jelmagyarázatáról informálódhat az utas. Az autóbuszállomásokon túl vala mennyi helyközi megállóhelyen megállóhelyi indulási jegyzék segíti az utasok tájékozódását. Fontos utastájékoztatási eszköz az autóbuszon elhelyezett útvonaljelző tábla. A régi, nehezen kezelhető fémtáblákat ma már a legkorszerűbb elektronikus vezérlésű berendezések (FOK-GYEM) váltották fel. A helyközi és távolsági autóbusz-közlekedésben a menet- és bérletjegy-vásárlások jelentős része az autóbuszokon, a járművezetőknél történik. Emellett természetesen az autóbusz-állomásokon működő elővételi pénztárakban is mód van mind elővételi menetjegy, mind bérletjegy váltására is. A menet- és bérletjegyek kiadása korszerű AUTOZAK TD. 4000 típusú jegykiadó-gépekkel történik, az autóbuszokon és az elővételi pénztárakban is. Ez a berendezés a kezelő részére pontos, gyors jegykiadási lehetőséget nyújt, az utas részére pedig könnyen áttekinthető, ellenőrizhető menet-, illetve bérletjegy előállítását teszi lehetővé akár nyugta, akár számla formájában is.
típusú jegykiadó-gépekkel történik, az autóbuszokon és az elővételi pénztárakban is. Ez a berendezés a kezelő részére pontos, gyors jegykiadási lehetőséget nyújt, az utas részére pedig könnyen áttekinthető, ellenőrizhető menet-, illetve bérletjegy előállítását teszi lehetővé akár nyugta, akár számla formájában is.
A pontosításokat, kiegészítéseket, képeket köszönöm: dr. Winkler Ágostonnak!
Ötletek a következő 20 évre:
Forrás: http://kvzrt.fw.hu/tortenelem.html