Szabadhegyi tavak kialakulása
Győr városa, amellett hogy a folyók városának hívják (már régen nem az), több tóval is rendelkezik.
Ezek egytől-egyik mesterséges tavak: - föld, agyag és kavicsnyerő bányatavak, anyagnyerő helyek, csapadékvíz tározók, szabadidős, közjóléti tavak, horgásztavak, illetve holtágak.
Természeti értékeik mesterséges eredetük, funkciójuk és belterületi elhelyezkedésük miatt minimális, viszont állapotuk jobbá tétele elengedhetetlen.
Helyszíni felméréseink és a lakossági panaszok is alátámasztották ezt. A Reflex lakossági panasz alapján helyszíni bejárást és állapotfelmérést végzett az Adyvárosi és a József Attila lakótelepeken található három csapadékvíz-tározó tónál.Mindhárom tó a panelházas beépítésű lakótelepeken, azok mélypontjain lett kiépítve a '70-es- '80-as években. Szerepük a környék, elsősorban Szabadhegy városrészről lefolyó csapadék-vizek gyűjtése, tározása, vízvisszatartása, párologtatása. Az ott élők életminőségét is számos helyi, a tavakhoz kötött beavatkozás (sétány, parkosítás, szökőkút, pihenő és játszóterek, stb.) jobbítja.Környezeti értékként feltétlen meg kell említeni, hogy a helyi mikroklíma jobbá tételében jelentős szerepük van, illetve, hogy a József Attila lakótelepen a szennyvíztől elkülönített (szétválasztott) csapadékelvezetés által, a közcsatorna terhelését csökkentik és a kevésbé szennyezett „tisztavíz" újrahasznosulását szolgálják. A csapadékok visszatartását egyébiránt a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv második dokumentációja fontos beavatkozásként jegyzi meg.
Sekély tavakként életteret biztosítanak számos növény és állatfajnak. Jelentős víztestet hódí-tottak el az Adyvárosi-tónál a hínártársulások, a szomszédos József Attila lakótelepen lévő kis tónál a gyékény, sás, míg a nagy tónál a nád.
Mindhárom tónál találkozhatunk kétéltűekkel, elsősorban kecskebékával. Az erősen benőtt partisávban láthatunk egy-egy vízisiklót is. Hal-fajok közül a fehérhalakat (keszegek, ezüstkárász) említhetjük. Madárvilága a nagyzavarással járó belvárosi terület ellenére színes. A nádi madárvilág mellett jelentős a réce állománya, de megfigyelhetünk szárcsát és vízityúkot is. Az Adyvárosi-tóhoz kihelyeztek egy-egy pár sörényes ludat, sárga fütyülőludat és fekete hattyút. Az elmúlt hetek kánikulája az utóbbi tónál halpusztulást okozott. Mi is okozhatta ezt? A titok nyitja a szabad szemmel nem látható ú.n. fitoplankton, vagy más néven az ezt alkotó különböző algafajokban rejlik, ugyanis ők a víz legfontosabb oxigéntermelő motorjai. Nyár derekára az időjárástól függően július augusztus hónapra a különféle algák annyira elszaporodhatnak, hogy a vízben a túlzott fotoszintézis okán oxigén túltelítettség jöhet létre a délutáni órákra, ami ugyan problémát nem okoz, de elraktározódni sem tud, így nem hasznosul. A gond naplemente után kezdődik, amikor is ezek a kis lények fény hiányában már nem tudnak oxigént előállítani, viszont szükségük van erre az éltető elemre, így azt a vízből veszik fel, vonják ki. Magyarul a termelő szervezetekből fogyasztókká válnak. Ennek következtében az O2 tartalom meredeken zuhanni kezd, és hajnalra gyakran kritikus értékeket ér el. Mivel a halnak az emésztéshez jelentős mennyiségű O2-re van szüksége ezért ilyenkor nem mozog vagy éppenséggel a vízfelszínen pipál, legrosszabb esetben „megfullad". Vélhetően ez állt be a lakótelepi tónál is.